Az Ókori Egyiptom Klubot 2009-ben alapította Szabó József klubvezető. A klub fővédnöke dr. Pécsi Ágnes egyiptológus, aki minden hónap első keddjén 17 órától tart előadásokat a Debreceni Művelődési Közpot Klubtermében, Debrecen Kossuth u. 1. szám alatt. Az előadások látogatása nem igényel klubtagságot, minden ókori Egyiptom iránt érdeklődőt nagy szeretettel várunk, a belépés díjtalan. A network.hu oldalon található Ókori Egyiptom Klub közösségem még több érdekességgel szolgál, ahova rövid regisztrációval tagként is ingyenesen be lehet lépni.

 

   Az Ókori Egyiptom Klub nyári szünet előtti utolsó előadása 2015. június 9-én 17 órakor lesz a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában, az első emeleti klubteremben.

Debrecen Kossuth u. 1.

Témaköre : I. Széthi és II. Ramszesz temploma Abüdoszban

Előadó :    Dr. Pécsi Ágnes egyiptológus

A belépés díjtalan! Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

Üdvözlettel :  Szabó József(Joe)  klubvezető

  

 

 

 

 

                  

 

      

 

 

 

 

 

 

 

              

Nofertiti

              

Ehnaton                Hathor                   Ízisz                Ehnaton és Nofertiti 

 

 

                              

      Basztet               Kerti idill             Ehnaton, Nofertiti gyermekei

                          Anheszenamon és Tutanhamon     

            

      Táncosnő                 Deir-el-Medine           Deir-el-Bahari

                                     Deir-el-Bahari

                                      Deir-el-Bahari

     

                             Abüdosz I. Szethi temploma           

        

  Piramis belső              Anh, az élet jele           Gízai piramisok

 

     

                    Szfinx                                            Kephrén                

        

      Dendara, Hathor temploma             Dzsószer piramisa

 Véleményeket, hozzászólásokat, kérdéseket csak email címen van lehetőség fogadni. Email: farao48@digikabel.hu  T: 30 433-1413.     Szabó József klubvezető. 

     Az ókori Egyiptom történelme röviden. Az évszámok pontossága az  egyiptológia jelenlegi ismeretei szerint nem garantált, mivel az egyiptomiak nem ismerték a szökőévet, és az időszámításuknak nem volt kiindulási pontja. A feljegyzéseiket aszerint rögzítették, hogy a királyuk hányadik uralkodási évében történtek. A társadalom kialakulása i. e. 3000-re tehető, amikor Felső-, és Alsó-Egyiptom(Nílus Delta-vidéke) egyesült Narmer és Ménész idején. Mivel az ókor ezen szakaszában máshol csak városállamokba tömörültek, ezért kijelenthető, hogy Egyiptom volt a világtörténelem első országa. Tulajdonneveiket a legközismertebb egyiptomi vagy görög változatában használjuk. Maga az országnév Egyiptom is görög eredetű, valamint a Memphisz, Théba, Izisz, és még sorolhatnánk, de számos példa van a mai használatban egyiptomi névre is pl. Ré, Maat, Amenhotep, Nofertiti....stb. Történelmük időszakainak besorolását Manethón egyiptomi papnak köszönhetjük, akit II. Ptolemaiosz(i. e. 285-246) kért fel Egyiptom történetének megírására. Archaikus Kor(i. e.2955-2635) I-II. dinasztia; Óbirodalom(i. e.2635-2155) III-VI. dinasztia, Középbirodalom(i. e. 2040-1791) XI-XII. dinasztia; Újbirodalom(i. e.1550-1070) XVIII-XX. dinasztia; Későkor(i. e. 716-332) XXV-XXXI. dinasztia. Ezen jelentősebb időszakok közötti részek az Átmeneti Korok voltak. Az országot 42 nomoszra, mai értelemben vett megyére osztották fel, 22 volt Felső-, és 20 Alsó-Egyiptomban. A világi és a vallási vezető egyaránt a király, akinek első embere a vezír, akit miniszterelnökként azonosíthatnánk, míg a nomoszok élén kormányzók álltak. Az ókori államok közül Egyiptomban kiemelkedően legjobb volt a nők helyzete jogaikban, elismertségükben(örökölhettek, elválhattak, pereskedhettek). Önállóan uralkodhattak, Nitókrisz volt az Óbirodalom utolsó királynője, a Középbirodalom uralkodóinak sorát Szobeknoferu zárta, az Újbirodalom legismertebb uralkodónője Hatszepszut, és végül a Ptolemaiosz dinasztia utolsó királynője, s lehet mondani Egyiptom utolsó fáraója a közismert VII. Kleopátra volt.  Az ókori Egyiptom nem volt rabszolgatartó társadalom a szó szoros értelmében. Nagyon elenyésző volt a számuk, és az Óbirodalom idején még rabszolgát jelentő szavuk sem ismeretes. A későbbi időkben, különösen az Újbirodalom alatt a hadjáratok számának és kiterjedésének növekedése eredményezte, hogy egyre több hadifogoly érkezett az országba. Rabszolgaként királyi vagy templomi szolgálatba kerültek, de megkaphatták őket jutalmul harcosok is, valamint a katonaság kötelékében maradhattak. Még ekkor sem beszélhetünk a rabszolgák kialakult rétegéről, mert akár még saját életükben, de a következő nemzedékük, vagyis a gyerekeik már nagy többségükben felszabadultak, aminek egyszerü formája volt, csupán a tulajdonosuknak kellett ezt tanúk előtt kijelentenie, és aztán szabad polgárként élhettek bárhol az országban. Több papirusz leírásában megtalálhatjuk, hogy a rabszolgák tulajdonosai áldásukat adták családtagjaikkal, rokonaikkal való házasságra.   

 

Teti vezíre Mereruka szakkarai                                                                    sírjában lévő álajtó

 A XII. dinasztia II. Amenemhat                                                                   idejéből Ihi koronaherceg álajtaja

    

  Óbirodalmi álajtó felirata: "Egyetlen Barát"                                              "Tekercsek élén álló"(felolvasó pap)                                                           "Nagybecsű Imhotep"

   

 

 Diána hercegnő Karnakban      

    Csontfűrészek, szikék, fogászati eszközök.

 

Thot, az írás és bölcsesség istene.

                                                                                                       

 

     II. Ramszesz áldozata Ré előtt

          II: Rmszesz áldozata Amon előtt

 

         II. Ramszesz az áldozati asztal előtt

 

 

 

 Ez a szoboregyüttes is megmutatja, milyen kedvence volt a cica az ókori egyiptomiaknak.

A cica el van tiltva az ételtől, és különös helyre kötötték ki, egy állatlábakon nyugvó ágyhoz.

 

 

 

 Az ágakon jól érzi magát a szöcske, a szitakötő, és egy gyík.

 

   Az ókori egyiptomiak egyik kedvenc hangszere a hárfa volt.

A majmok segédkeznek a szüretben, vagy inkább a gyümölcsök elfogyasztásában.

Szelket, skorpióistennő kecses szobrocskája.

Nofertiti Ehnaton ölében. Az ókori Egyiptom több mint három ezer éves történetében egyedülállóan bizalmas ábrázolása a fáraónak és feleségének.

Szesat istennő az irnokok, a Könyvek Házának Úrnője.

A fiúk hátán ülő lányok labdajátéka.

Különös, megnevezhetetlen áldozati ajándék, persze ne képzeljünk bele, hogy ez ókori egyiptomi wi-fi lenne.....

A szfinx XIX. századi látogatói

        Hölgy kiskacsával

Oldal: Az összejöveteleinket a Debreceni Egyetem Gyakorló Iskolájában(Debrecen Kossuth u. 33.), tartjuk .
Ókori Egyiptom Klub - © 2008 - 2024 - okoriegyiptomklub.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat