Az Ókori Egyiptom Klubot 2009-ben alapította Szabó József klubvezető. A klub fővédnöke dr. Pécsi Ágnes egyiptológus, aki minden hónap első keddjén 17 órától tart előadásokat a Debreceni Művelődési Közpot Klubtermében, Debrecen Kossuth u. 1. szám alatt. Az előadások látogatása nem igényel klubtagságot, minden ókori Egyiptom iránt érdeklődőt nagy szeretettel várunk, a belépés díjtalan. A network.hu oldalon található Ókori Egyiptom Klub közösségem még több érdekességgel szolgál, ahova rövid regisztrációval tagként is ingyenesen be lehet lépni.
Az Ókori Egyiptom Klub nyári szünet előtti utolsó előadása 2015. június 9-én 17 órakor lesz a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában, az első emeleti klubteremben.
Debrecen Kossuth u. 1.
Témaköre : I. Széthi és II. Ramszesz temploma Abüdoszban
Előadó : Dr. Pécsi Ágnes egyiptológus
A belépés díjtalan! Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Üdvözlettel : Szabó József(Joe) klubvezető
Nofertiti
Ehnaton Hathor Ízisz Ehnaton és Nofertiti
Basztet Kerti idill Ehnaton, Nofertiti gyermekei
Anheszenamon és Tutanhamon
Táncosnő Deir-el-Medine Deir-el-Bahari
Deir-el-Bahari
Deir-el-Bahari
Abüdosz I. Szethi temploma
Piramis belső Anh, az élet jele Gízai piramisok
Szfinx Kephrén
Dendara, Hathor temploma Dzsószer piramisa
Véleményeket, hozzászólásokat, kérdéseket csak email címen van lehetőség fogadni. Email: farao48@digikabel.hu T: 30 433-1413. Szabó József klubvezető.
Az ókori Egyiptom történelme röviden. Az évszámok pontossága az egyiptológia jelenlegi ismeretei szerint nem garantált, mivel az egyiptomiak nem ismerték a szökőévet, és az időszámításuknak nem volt kiindulási pontja. A feljegyzéseiket aszerint rögzítették, hogy a királyuk hányadik uralkodási évében történtek. A társadalom kialakulása i. e. 3000-re tehető, amikor Felső-, és Alsó-Egyiptom(Nílus Delta-vidéke) egyesült Narmer és Ménész idején. Mivel az ókor ezen szakaszában máshol csak városállamokba tömörültek, ezért kijelenthető, hogy Egyiptom volt a világtörténelem első országa. Tulajdonneveiket a legközismertebb egyiptomi vagy görög változatában használjuk. Maga az országnév Egyiptom is görög eredetű, valamint a Memphisz, Théba, Izisz, és még sorolhatnánk, de számos példa van a mai használatban egyiptomi névre is pl. Ré, Maat, Amenhotep, Nofertiti....stb. Történelmük időszakainak besorolását Manethón egyiptomi papnak köszönhetjük, akit II. Ptolemaiosz(i. e. 285-246) kért fel Egyiptom történetének megírására. Archaikus Kor(i. e.2955-2635) I-II. dinasztia; Óbirodalom(i. e.2635-2155) III-VI. dinasztia, Középbirodalom(i. e. 2040-1791) XI-XII. dinasztia; Újbirodalom(i. e.1550-1070) XVIII-XX. dinasztia; Későkor(i. e. 716-332) XXV-XXXI. dinasztia. Ezen jelentősebb időszakok közötti részek az Átmeneti Korok voltak. Az országot 42 nomoszra, mai értelemben vett megyére osztották fel, 22 volt Felső-, és 20 Alsó-Egyiptomban. A világi és a vallási vezető egyaránt a király, akinek első embere a vezír, akit miniszterelnökként azonosíthatnánk, míg a nomoszok élén kormányzók álltak. Az ókori államok közül Egyiptomban kiemelkedően legjobb volt a nők helyzete jogaikban, elismertségükben(örökölhettek, elválhattak, pereskedhettek). Önállóan uralkodhattak, Nitókrisz volt az Óbirodalom utolsó királynője, a Középbirodalom uralkodóinak sorát Szobeknoferu zárta, az Újbirodalom legismertebb uralkodónője Hatszepszut, és végül a Ptolemaiosz dinasztia utolsó királynője, s lehet mondani Egyiptom utolsó fáraója a közismert VII. Kleopátra volt. Az ókori Egyiptom nem volt rabszolgatartó társadalom a szó szoros értelmében. Nagyon elenyésző volt a számuk, és az Óbirodalom idején még rabszolgát jelentő szavuk sem ismeretes. A későbbi időkben, különösen az Újbirodalom alatt a hadjáratok számának és kiterjedésének növekedése eredményezte, hogy egyre több hadifogoly érkezett az országba. Rabszolgaként királyi vagy templomi szolgálatba kerültek, de megkaphatták őket jutalmul harcosok is, valamint a katonaság kötelékében maradhattak. Még ekkor sem beszélhetünk a rabszolgák kialakult rétegéről, mert akár még saját életükben, de a következő nemzedékük, vagyis a gyerekeik már nagy többségükben felszabadultak, aminek egyszerü formája volt, csupán a tulajdonosuknak kellett ezt tanúk előtt kijelentenie, és aztán szabad polgárként élhettek bárhol az országban. Több papirusz leírásában megtalálhatjuk, hogy a rabszolgák tulajdonosai áldásukat adták családtagjaikkal, rokonaikkal való házasságra.
Teti vezíre Mereruka szakkarai sírjában lévő álajtó
A XII. dinasztia II. Amenemhat idejéből Ihi koronaherceg álajtaja
Óbirodalmi álajtó felirata: "Egyetlen Barát" "Tekercsek élén álló"(felolvasó pap) "Nagybecsű Imhotep"
Diána hercegnő Karnakban
Csontfűrészek, szikék, fogászati eszközök.
Thot, az írás és bölcsesség istene.
II. Ramszesz áldozata Ré előtt
II: Rmszesz áldozata Amon előtt
II. Ramszesz az áldozati asztal előtt
Ez a szoboregyüttes is megmutatja, milyen kedvence volt a cica az ókori egyiptomiaknak.
A cica el van tiltva az ételtől, és különös helyre kötötték ki, egy állatlábakon nyugvó ágyhoz.
Az ágakon jól érzi magát a szöcske, a szitakötő, és egy gyík.
Az ókori egyiptomiak egyik kedvenc hangszere a hárfa volt.
A majmok segédkeznek a szüretben, vagy inkább a gyümölcsök elfogyasztásában.
Szelket, skorpióistennő kecses szobrocskája.
Nofertiti Ehnaton ölében. Az ókori Egyiptom több mint három ezer éves történetében egyedülállóan bizalmas ábrázolása a fáraónak és feleségének.
Szesat istennő az irnokok, a Könyvek Házának Úrnője.
A fiúk hátán ülő lányok labdajátéka.
Különös, megnevezhetetlen áldozati ajándék, persze ne képzeljünk bele, hogy ez ókori egyiptomi wi-fi lenne.....
A szfinx XIX. századi látogatói
Hölgy kiskacsával